Alszászy Károly

1929 - 2013

Haza szólította az Úr mindig kedves barátunkat, Alszászy Károlyt, a Ciszterci Diákszövetség Budai Osztályának korábbi titkárát. Ő még az utolsó nemzedékhez tartozott, amely a Ciszterci Rend Budai Szent Imre Gimnáziumában érettségizett 1948-ban, Pomázi Celesztin osztályában. Ebben az időben ismertem meg, mint tekintélyes nagyfiút a cserkészek közt. Ezután a Zirci Apátságba vonult teológiát tanulni, együtt Zakar Ferenc későbbi generális apáttal.

A szerzetesrendek 1950 évi feloszlatása után még egy évig tanulhatott a Központi Szemináriumban. Tábornok édesapját kitelepítették az Alföldre, ezért szüleit látogatva érte a motorkerékpáros baleset, amelyben elvesztette lábfejét. Balszerencséjében segítségére volt Merényi Engelbert, egykori tanára, későbbi rabtársa. Mert Karcsi három alkalommal ismerte és szenvedte meg az ország börtöneit a ciszterciek elleni perek következtében – Gyorskocsi utca, Márianosztra, Sátoraljaújhely, majd a Gyűjtő. Szabadulása után műszaki rajzolóként technikusi oklevelet szerzett, ennek révén tsz. ágazatot vezetett nyugdíjazásáig.

A Diákszövetség újjászervezésében részt vett, és 12 éven át fáradhatatlanul szerkesztette nekünk a FehérFeketét. Az Állambiztonsági Történeti Levéltár több száz oldalon őrizte megpróbáltatásának és helytállásának iratait.  Beszélgetéseinkben, írásaiban a magyar nemzet gondjait sajátjaként tekintette.

Hű szövetségese Dékány Évi 1968 óta felesége és társa volt, az utolsó napig gondját viselte. Halálában mellette álltak gyerekei, akiket büszkén emlegetett életében. Súlyos 83 évet viselt el a földön, most már nyugodjon békében régi barátunk, egykori diáktársunk, cserkésztestvérünk! Requiescat in pace!

Dékány Csaba