Kovács Örs, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára, Az 1968-as májusi diákmozgalom és de Gaulle bukásának külpolitikai összefüggései című pályamunkájáért.

"A dolgozat az 1968-as párizsi eseményeket középpontba állítva, szinte koncentrikusan körüljárva kívánja bemutatni a francia diplomácia külpolitikai mozgásterét, és ennek kölcsönhatásaiból bemutatni nemcsak a párizsi események diplomáciai hátterét, hanem de Gaulle tábornok lemondását is. A párizsi mozgalommal, és általában 1968 különböző forradalmaival nagyon sokan foglalkoztak már a világ szinte minden pontján, és ugyanez elmondható de Gaulle tábornokról is. Magyarországon magyar nyelvű szakmunkákból nem készült nagyon sok ebben a témában, s külpolitikai tevékenység keresztmetszetébe helyezve a párizsi eseményeket talán még egy sem. Ez a dolgozat erre tesz kísérletet, miközben témájánál fogva bepillantást ad 1968 eszméibe, várakozásaiba is az egész világon" – foglalta össze dolgozata célját Kovács Örs.  Kutatásában hazai és francia levéltári iratok mellett más művek, forráskiadványok felhasználásával igyekszik magyarázatot találni arra, hogy vajon egy olyan viszonylag békés, jóléti államban, mint Franciaország, mitől robbant ki egy ilyen elsöprő erejű mozgalom, amely végül csak de Gaulle-t tette félre, mást nem. Milyen külső érdekek állhatnak ezen események mögött?

A dolgozat első része kívülről befelé haladva jut egyre közelebb Párizshoz. Először a hidegháborús környezetet mutatja be, megismerkedve azzal a játéktérrel, ahol Franciaország is szerepelt. Majd következik a világ számtalan pontján megmozduló egyetemi ifjúság mozgalmainak ábrázolása. "Itt különösen a sokféleségben keresem azt, ami ezeket összeköti Kínától Latin-Amerikán át Párizsig. Majd a felvezetés zárásaként Franciaország történetét tekintem át a II. világháború után, amelyben természetesen megkerülhetetlen tényező volt mindvégig Charles de Gaulle. De Gaulle egyénisége, politikai kultúrája ugyanis eltér a többiekétől, ebből az attitűdből következően a kezdeményezést is igyekezett átvenni.
A disszertáció központi eleme ezután következik, amely a gaulle-ista külpolitikai elképzelések mentén vizsgálja Franciaország és azon országok viszonyát – USA, Izrael, Nagy-Britannia, Kína, Szovjetunió –, amelyeknek szerepe lehetett az 1968-as májusi események kirobbantásában. Az érdekellentétek vizsgálatát hajtottam végre, és bemutattam, hogyan viszonyulnak ezek az országok a párizsi eseményekhez. Különös figyelmet kapott az említett országok titkosszolgálatainak tevékenysége, bár sajnos ezen iratok jelentős része még mindig titkos" – mondta Kovács Örs, hozzátéve, hogy a kutatás során ez okozta számára a legtöbb nehézséget. A díjazott munkája végén kitért a belpolitikai hátsokra, kiemelve azokat az eseményeket, amelyek nagyban hozzájárultak de Gaulle tekintélyének meggyengüléséhez, és azt is vizsgálta, hogy milyen külpolitikai változásokra lehetett számítani a Tábornok távozásával.

"2003 óta a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban történelem-francia szakos tanárként dolgozom. 2004-től folyamatosan osztályfőnök vagyok, idén már harmadik osztályom fog érettségizni. 2009 óta veszek részt a tanárképzésben, ELTE és a Pázmány Egyetem diákjai töltik nálam a gyakorlótanításukat. 2012-től a történelem munkaközösség vezetője vagyok iskolánkban. 2013-ban Bonis bona – a nemzet tehetségeiért díjban részesültem. 2015 óta a történelem érettségi feladatkészítő bizottság tagja vagyok" – foglalta össze tanári pályája legfontosabb állomásait a díjazott. Mint mondta, tanári pályáján kiemelkedően fontos számára a tehetséggondozás. Tanítványai rendszeres résztvevői a különböző országos versenyeknek, amelyeken általában kitűnő eredményeket érnek el. "Osztályfőnökként a közösségi nevelés, felelősségvállalás kialakítása, nemzeti nevelés, tolerancia kialakítása, családi életre való nevelés stb. mind feladataink közé tartozik. Ebben is állandó fejlődésre van szükség."