Goldoni A chioggiai csetepaté
Tisztelt Szülők, kedves Barátaink, kedves Mindannyian!
Szíves figyelmükbe ajánlom iskolánk Latinovits Zoltán Diákszínpadának idei bemutatóját, Goldoni A chioggiai csetepaté című komédiáját, amely minden korosztály számára megtekinthető.
Előadásaink : 2013. máj. 23. (csütörtök), máj. 27. (hétfő), máj. 29. (szerda), máj. 31. (péntek), jún. 3. (hétfő), jún. 5. (szerda), este 7 órai kezdettel a Békefi teremben.
Június 7-én, pénteken 19.30 kezdettel vendégjátékunkat is megtekinthetik a budafoki Vojnovich-Huszár Villa kertjében.
Lukácsi Huba rendező-tanár
Ha Velencében gyalogosan indulunk a pályaudvartól a Szent Márk tér felé, a számtalan híd után a Rialtón is áthaladva, az első terecskén mosolygó szoborral találkozunk. Carlo Goldonit (1707-1793) ábrázolja, aki a rögtönzéseken alapuló "commedia dell'arte"-t megnemesítve számtalan kitűnő vígjátékot alkotott. Bronzba öntve, halála után kétszázhúsz évvel is itt sétálgat a karneváli forgatagban, és mint színdarabjaiban tette, nevetve ostorozza az erkölcsöket.
Egyik legnépszerűbb művében, a Chioggiai csetepatéban a lagúna déli csücskébe visz el bennünket, abba a halászok és csipkeverők lakta városkába, melynek ugyanúgy van Szent Márk oroszlánjával koronázott oszlopa, mint Velencének, csakhogy sokkal kisebb. Nincs is nagyobb sértés a chioggiaiak számára, mint nyávogni az oroszlánjuk alatt.
De most nem ezért robban ki a csetepaté. Hogy miért, nem áruljuk el. Tessék eljönni a Latinovits Zoltán Diákszínpad előadásaira, amikoris Lukácsi Huba tanár úr avatott vezénylete alatt minden kiderül.
Különös ízt kölcsönöz a darabnak sajátos nyelvezete. Goldoni hőseit beszédükkel is jellemzi: másképpen ágálnak a halászok és a bírósági jegyző, az előbbiek olykor az érthetetlenségig zárt tájnyelven, az utóbbi pedig a hivatalos nyelvhez idomuló szóhasználattal. A magyar fordítás ezt a színes palettát remek népnyelvi fordulatokkal érzékelteti.
A Szent Imre Gimnázium díszes Békefi termében a jó szórakozást a hivatásos előadók színvonalán mozgó teljesítmény szavatolja, melyhez párosul az iskolai színjátszás tündéri bája.
Dr. Szabó Győző
a Római Magyar Akadémia volt igazgatója