…A Ménesi út 9.a számú albérleti lakásban láttam meg a napvilágot. Két testvérbátyám végzett itt, az egyik 43-ban, a másik 1946-ban. Jómagam itt voltam első elemista, a Szent Imre templomban voltam elsőáldozó.

Hogyan történt az egész életemet gyökeresen megváltoztató lépés, menekülésem és Amerikába való kivándorlásom?

1956. november 20-án hagytam el Magyarországot. 15 és fél éves voltam. Édesapám a háború előtt rendőr tiszthelyettes volt, a 43-ban babérkoszorúval érettségiző bátyám ciszterci szerzetespapként, mint Henrik atya Amerikába lett küldve Endrédy Vendel apátúr parancsára. Keresztapám, nagybátyám nyomozó volt és családját kitelepítették Tarnaleleszre, tehát családunk mint klerikális reakciós és osztályellenes, bélistázva lett. Itthon maradt bátyám és jómagam számára a felsőfokú tanulás már eleve el volt torlaszolva.

És akkor jött 56, reményeivel és kudarcával.

…

„Fiam, menj és keresd fel bátyádat” hangzott el édesanyám határozott parancsa. Mikor? Holnap reggel. …

 100 Ft, egy napi koszt, semmiféle igazolvány, még egy váltás ruha sem. Mindaz, ami belefér egy kis táskába. Elhoztam megmutatni a volt kistáskát. Ez egy tűzoltó tömlő. Ugyanis Laci bátyám tűzoltó volt annak idején, és összeeszkábálta ezt a kis táskát. Nos, ami ebbe belefért volt az én egész cuccom.

 

Még amit meg szeretnék mutatni, az egy érdekes gyűjtemény. Egy napló. Hogy miért miért nem, az első naptól kezdve elkezdtem írni. És azt írtam le hol vagyok és mit eszem. Ez volt az egyik legnagyobb probléma.

 

 

 

 

 

 

Hoztam magammal még egy "kegyszert". Egy kis Szent Antal szobrocskát. Számomra felfoghatatlan az értéke. Ugyanis az én keresztnevem Antal György. És egyszer megkérdeztem édesanyámat, hogy anyuka mond már hogy a csudába lettem én Antal. Erre édesanyám azt mondta, fiam hallgass ide. Én már 41 éves voltam, amikor Te kis ajándék jeleztél és kopogtattál. A nőgyógyász azt mondta, hogy vétessem el. Anyám azt mondta, hogy szó sem lehet róla... Ha sikeresen megszületik Antal lesz a neve, mert imádkozott Szent Antalhoz….
Az elmúlt 50 éve pedig már Bernát atyának szólítanak.

…

Hihetetlen csapdákat kerültem el, és megmagyarázhatatlan „véletlenek” pásztázták életemet. Eltökélt hitem az isteni Gondviselést vélte felismerni bennük egész életemen keresztül.