A szeretetből fakadó felelősség teszi élővé a közösséget - ciszterci iskolák találkozója Budapesten - Magyar Kurír cikk

A szeretetből fakadó felelősség teszi élővé a közösséget - ciszterci iskolák találkozója Budapesten  - Magyar Kurír cikk
 A Magyar Kurír cikkét változtatás nélkül közöljük:
 


 

 

A szeretetből fakadó felelősség teszi élővé a közösséget – Ciszterci iskolák találkozója Budapesten

Megszentelt élet – 2025. október 12., vasárnap | 12:50
 

A CiszterFeszt, a „Testvérek vagyunk” mottóval rendezett fesztivál igazi ünnep volt. Lelki programok, műhelyek, sport, játék, tánc, színház, városnézés segítette a kapcsolatépítés, az összetartozás erősítését. Október 10–11-én pécsi, egri, székesfehérvári diákok voltak a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium vendégei. Két nap CiszterFeszt az ötletadás, tapasztalatcsere, megosztás alkalma volt.

A Szent Imre-templomban kezdődött a CiszterFeszt, a ciszterci rend öt iskolájának találkozója. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium fogadta az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, a pécsi Szent Margit Ciszterci Iskolaközpont és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, valamint a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákjainak és tanárainak csoportját.

Imára gyűltek össze a találkozót megnyitandó. Elhangzott egy ének, majd Szkaliczki Örs O.Cist egy perc csend megtartására kérte a templomot megtöltő sokaságot. „Itt van Jézus velünk, forduljunk imánkban hozzá.” Ebből a csendből hangzott fel a Miatyánk. Örs atya tájékoztatást adott a vendégeknek Szentimrevárosról, ezzel is segítve megérkezésüket, otthonosságukat.

Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója és Barlay Bence, a SZIG igazgatója, mint házigazda nyitották meg a találkozót. Rubovszky Rita azt fogalmazta meg, a CiszterFeszt több akar lenni mint egy fesztivál. Ezért lett a választott mottó: Testvérek vagyunk.

Kováts Beatrix, a SZIG nevelési igazgatóhelyettese és a szervezésben közreműködő diákcsapat a programokról adott tájékoztatást. Testvérek vagyunk – a találkozó során játékos módon mindenki „kap egy testvért” azzal a szándékkal, hogy tartsák a kapcsolatot az év során, hordozzák egymást imában, egymásra figyelésben. A nap folyamán találkoztak egymással hasonló feladatkörben mozgó diákcsoportok. Volt lelkiségi, diákkamarás – diákönkormányzat – énekkaros munkacsoport, ahol meg tudtak osztani tapasztalatokat, kedvet ébresztve jó gyakorlatok átvételéhez. Volt sport, tánc, játék, színházi előadás. Szombaton hajókirándulás, kalandjáték a Margitszigeten. A találkozót szentmise zárta.

Kiemelt pont volt a tanárok számára tartott fogadás, melyen részt vett Horváth Olga O.Cist kismarosi apátnő, Szakiliczki Örs O.Cist, John Bayer O.Cist Dallasból.

Az ünneplő ciszterci családot Rubovszky Rita köszöntötte. Név szerint köszönetet mondott mindazoknak, akik „hetek megfeszített munkájával” létrehozták a CiszterFesztet.

Horváth Olga arról beszélt, a CiszterFeszt ünnep, mert a lényege az együttlét, hogy a ciszterci iskolák és közösségek – Zirc, Kismaros, Dallas – egy nagy családként találkoznak, hogy megerősítsék egymást és közösen éljék meg értékeiket. Az ünnep tervezése során arról gondolkodtunk, hogy a szabadság csak felelősséggel együtt teljes. A ciszterci közösségben mindannyian testvérek vagyunk, és ez felelősséget is jelent egymásért, hogy ismerjük meg, támogassuk, és szeretettel hordozzuk egymást.

A cél, hogy ez a testvéri felelősség áthassa az iskolák mindennapjait: a tanári közösségeket, az osztályokat, a barátságokat. A szeretetből fakadó felelősség teszi élővé a közösséget, és ennek példáját a rend és az iskolák együtt próbálják megélni. Nemcsak együtt lenni jó, hanem testvérként együtt lenni – felelősséggel, szeretetben, egymásért. Ez a ciszterci család igazi ereje és ajándéka – üzente az apátnő.

John atya a Dallasi Miasszonyunk Apátság közösségének tagja, annak az iskolának a tanára, melyet 1962-ben indítottak el Magyarországról menekülni kényszerült ciszterci szerzetesek, és mely ma az egyik legjobb magán középiskola Amerikában. A ciszterci szerzetes elmondta, azért küldte ide Péter apát, hogy építsen kapcsolatot Zirc és Magyarország között, megismerje az iskolákat, mire van lehetőség a jövőben, hogyan tud Dallas kapcsolódni a magyar közösséghez. „Lépésről lépésre haladunk, nézzük, mi lenne jó, azt keressük, mi Isten terve velünk.”

John atyát mélyen megérintette, milyen elkötelezettek a ciszterci iskolák a misszióban. Első lépésként hat hónapot tölt Magyarországon. Ismerkedését a ciszterci világgal a többi iskolában folytatja. Ezt követően Dallasban beszámol tapasztalatairól, és a közösség az apáttal közösen dönt a folytatásról.

Szkaliczki Örs O.Cist, mint budapesti vendéglátó reménnyel telien éli meg az elmúlt év növekedését az utóbbi évek nehézségei után: a szerzetesi lét, melynek helyzete a nagyvárosi közegben mindig is kérdőjeles volt, 2 főből négyre nőtt. Mit jelent ez, mi lesz ebből – erre nem merek válaszolni, de maga a tény megerősít engem, hogy érdemes volt kitartani, és megindul egy növekedés. Örülök, hogy iskoláink itt, körénk rendeződve tudtak találkozni Budapesten – fogalmazta meg örömét.

Élmény volt bekapcsolódni abba az összetartozásba, amit a jelenlévők egymással megéltek, és bekapcsolódni az élénk beszélgetésekbe, melyek a tanárok mély elkötelezettségéről tettek tanúságot.

Barlay Bence, házigazda igazgató a szervezésről elmondta, iskolájuk tantestülete közösségként működik. Evidens, hogy egy nagy rendezvény szervezésében összefogunk, természetes módon összeadjuk tudásunkat. Nagy számban és sok kreatív ötlettel bekapcsolódott a diákkamara. A közös cél érdekében mindenki beleállt a szervezésbe. Szerethető programot akartunk, ami találkozik a gyerekek igényével, örömével. Három szekció köré épült – diákkamara, kórus és a Parázs lelkiségi mozgalom. Egyfajta brain-stormingra hívtunk, hogy megismerjük egymás jó gyakorlatait. Nagy öröm volt hallani a kórusok öröméneklését. Igazol minket a két nap, rendkívül nagy örömmel vettek részt benne a gyerekek – mutatta be koncepciójukat.

A résztvevők, tanárok és gyerekek nagy lelkesedéssel beszéltek arról, milyen sokat jelent nekik a találkozó. Perczel Tamás, a Szent Imre spirituális munkacsoportjának vezetője azt mondja, a többi iskolával való találkozás megerősít, hogy ugyanazon az úton járunk. Tanúságot teszünk egymásnak arról, ami működik, ezzel bíztatjuk egymást. Kotschyné Bellosevich Anna, a Szent Imre angoltanára úgy látjaa kapcsolati háló az, ami igazából a hitünkben is megtart minket a káoszban.

Tóthné Török Anna, az egri gimnázium tanára nagy lelkesedéssel hangsúlyozza, milyen sokat jelent neki, hogy része lehet egy nagy családnak. Fontos ez az összekapcsolódás, szakmailag és emberileg is sokat ad. Dicséri Cipát, azokat a tanárok számára szervezett továbbképzési alkalmakat, melyeken együtt vesz részt 5–5 tanár a különböző iskolákból. „Hasznos, felel az igényekre, és lehetőséget ad megismerni a ciszterci lelkiséget” – mondja.

A Nagy Lajosból érkezett Leipold Péter így fogalmaz: „Testvérek vagyunk, már én is úgy jövök ide, hogy ezt megélem. Nekem

a ciszterci lelkiségben nagyon fontos az egymásra figyelés, a megosztás.”

John atya kérdésünkre elmondta, közösségüket, melyben a még élő alapító magyar szerzetesek mellett ott vannak amerikai testvérek és alkotnak ma 34 fős közösséget, ma is erősen formálja a Zirccel való kapcsolat, a közös történelem. „Hálásak vagyunk Istennek, és keressük, mire hív minket ezekkel az ajándékokkal. Tudjuk, hogy vannak gyengeségeink, és hisszük, hogy valami újat adhatunk a világnak. Iskoláinkat úgy tekintjük, mint a vendégházat, amelyről Szent Benedek beszélt: az iskola diákjai, a szülők, tanárok „vendégeink”, akikkel megosztjuk közösségi életünk szeretetét. A tanítás számunkra a vendégszeretet formája, motivál minket a tanulás, erősíti imádságunkat” – mondja. John atya két hónapja van Magyarországon. Augusztusban a rend balatonalmádi táboraiban vett részt, szeptemberben a Budai Szent Imre Gimnázium életével ismerkedett. Azt tapasztalta,

a gyerekek szeretik a szerzetes jelenlétét, keresik a beszélgetés lehetőségét. „A habitus fontos, megérinti a gyerekeket, alkalmat ad, hogy Isten és az Egyház szeretetét kommunikáljuk feléjük.”

John atya a tanárok részéről is nyitottságot tapasztalt, „már most barátságként” éli meg a kapcsolatot. „Azt látom, mennyire fontosak a gyerekeknek a hiteles felnőttek. Nyitottak a hitre, de látni akarják, hogy a felnőttek valóban hisznek, és életükben megélik Isten szeretetét, vannak saját gondolataik Istenről, és ezt meg akarják osztani velük.”

Perczel Tamás a lelkiségi csoport munkájáról beszélt, melyet megalapozott, hogy a hittanárok között évek óta folyamatos az együttműködés. Keresésben vannak: Próbálnak egy ciszterci stratégiát építeni, összegyűjteni azokat az értékeket, melyekbe a ciszterci gyökerek ismeretében ragaszkodni lehet. Hitelesség, egyszerűség, megművelés-megművelődés, családiasság, közösség, ön- és istenismeret – ez az a hat alapérték, amikben szeretnénk fejlődni.

Ezt erősíti meg a székesfehérvári gimnázium magyar és hittan szakos tanára, Lőrincz Tamás is. „Van egy több mint 200 éves hagyomány a ciszterci tanításban Magyarországon, ez erős gyökér, másrészt a szocializmus miatt kimaradt egy nemzedéknyi emlékezet, ezért keressük az utakat, mit jelent a 21. században a ciszterci lelkiség. A családiasság, testvériesség, összetartozás mentén építkezünk. Érezzük, hogy van valami fontos, valami közös, ami stabilitást ad.

Kotschyné Bellosevich Anna úgy véli, „ha sikerül közvetítenünk a ciszterci lelkiséget, akkor diákjaink sokkal erősebbek tudnak lenni az életükben”. Ebben elmélyedve tanítási mottót alakított ki. „A hiba a barátom, akkor tudok a legtöbbet fejlődni, ha tanulok belőle. Olga főapátnő mondta el,

fontos ciszterci érték a hibát átölelni, mert azon keresztül akarja megmutatni Isten, miben tudok növekedni. A gyerekeknek azt közvetítem, a hibára ne szégyellnivalóként tekintsünk, hanem ezt felismerve, felvállalva tanuljunk belőle.

A ciszterci lelkiség fontos gondolata, hogy merjünk próbálkozni, kreatívak lenni, mert ha hibázunk is, abból tudunk tanulni. Ha nem hibázhat az ember, fél cselekedni. Isten irgalmas Isten, arra hív, hogy közeledjünk hozzá, és próbálkozzunk a legjobbat kihozni magunkból, ahelyett, hogy attól szoronganánk, nem tudunk tökéletesek lenni.”

Grób Ágoston, a pécsi Szent Margit Ciszterci Iskolaközpont igazgatója hitoktatóként szintén tagja az együttműködésnek. Azt reméli, a ciszterci pedagógia kulcsszavainak megfogalmazása és képviselete révén a hittanárok kovászként tudnak jelen lenni az iskola életében. Így fogalmaz:

„Legfőbb célom, hogy diákjainkból becsületes, tisztességes emberek legyenek.” Mindegy milyen szakmát választanak.

Hiszem, hogy a katolikus világlátás, amit közvetítünk, később meghozza az eredményét.”

A Nagy Lajos protestáns hitoktatója, Hanvayné Országh Krisztina azt mondja, a keresztyén testvérekkel való egymás mellett élésben erősödik a hitük, gazdagodnak értékeikben, ami nem jelenti, hogy feladnák a saját hitelveiket. „Elfogadnak minket, nagy kincs, hogy protestánsként az együttélés ezen tapasztalatát magunkkal vihetjük. Otthonra lelünk egy nagyobb közösségben, vannak közös értékeink, arra igyekszünk figyelni, ami összeköt. Sokat merítünk ennek megéléséből” – fogalmaz.

Néhány diákot is meg tudtunk szólítani. Szabó Bálint az egri gimnázium tanulója, a diákönkormányzat elnöke úgy véli, nagy kihívás nekik is diáktársaik megszólítása. Keresik, milyen programokra lennének nyitottak, és próbálnak „kedveskedni” nekik, érzékelve, mennyire mélyponton van az általános érdeklődés. „Keressük, hogyan lehet egy program érdekes és gazdagító is, és azt

próbáljuk közvetíteni, hogy az iskola nemcsak a tanulásról szól, hanem közösségről, összetartozásról, élményekről.

A Szent István tanulója Dudar Panna Sára harmadik alkalommal vesz részt CiszterFeszten. három éve aktív tagja iskolájában a Parázsnak. „Mintha az országban minden felé lennének testvéreim. Itt még inkább megélem, mennyire fontos a közösség, mennyire jó, hogy számíthatunk egymásra” – éli meg az iskolák közötti összetartozást. Úgy gondolja, a katolikus iskolában a hitélet nagy szerepet játszik, így a közösség összetartóbb, hiszen van egy közös pont, a hit.”

Két nyolcadikos tanuló – Sztanics Adél és Egyed Sára – a Szent Margit iskolából ugyancsak a közösséget dicséri. „Az iskola hozzásegít minket, hogy összetartók legyünk. Meg tudom élni a hitet, sokat ad nekünk a hittanóra, mert megismertetik velünk a Bibliát. Jól érzik magukat, meg tudtak sokakkal ismerkedni, és irigylik a Szent Imre csodálatos épületét és modern sportcsarnokát.

„Testvérek vagyunk” – mondták ki a mottóban. Azzal az ígérettel búcsúztak egymástól, hogy hordozni fogják egymást, ez az év számukra a testvéri felelősségvállalás éve lesz.

Fotó: Bakonyi András és Bőjtös Zsuzsanna

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

 
2025.10.13